A beültetett anyaggal kapcsolatos leggyakoribb szövődmény a tokzsugorodás, vagy más néven a kapszuláris kontraktúra.
Az implantátum maximálisan szövetbarát anyag lévén nem lökődik ki, de a szervezet, mint idegen anyagot elhatárolja, vékony kötőszövetes tokot képezve köré. Ez a burok a beültetést követően két-három héttel már kialakul, de a legtöbb esetben panaszt nem okoz, nem érezhető. Az esetek egy részében azonban a tok megvastagszik, zsugorodik, s a képlékeny mellimplantátumot deformálhatja, benne gyűrődéseket okozhat, ill. helyéről elmozdíthatja. A folyamat különböző súlyossági fokozatainak megfelelően az emlő keményebb tapintatúvá válhat, deformálódhat, súlyosabb esetben feszülő kellemetlen érzés jelentkezhet.
Ez a szövődmény nem közvetlenül a műtét utáni hetekben jelentkezhet, hónapok, sőt inkább 1-2 év múlva okozhat panaszokat. Megoldása újabb műtéttel lehetséges, melynek során a tokosodást megelőző állapot visszanyerhető. A mellimplantátumot ilyenkor nem feltétlenül kell kicserélni. A tokos esetek arányát a korábbi statisztikák 10-15 %-ban adták meg.
Napjainkban ezzel szemben tokműtétre csak a páciensek nagyon kevés százalékánál kerül sor, köszönhetően a SILIMED® POLYURETÁN hab bevonatú implantátumok egyre szélesebb körű alkalmazásának.
