B. Emese a Silimed mellImplantátumot választotta és szeretné bemutatni történetét!
Műtét után
A Szent Magdolna kórházban túl vagyok a műtéten.
Az arcom műtétre várva ilyen volt…picike feszültség azért az altatás miatt volt bennem- de nagyon vártam a műtétet. Altatás elött poénkodàs, vihogás ment a műtőben, nem hazudtolom meg önmagamat…
Annál is inkább örömmel vártam, mert visszagondolva az időben, az első elhatározás már 25 éve megszületett bennem, amikor is a lányom született. Akkor a szoptatás miatt átmenetileg megtapasztaltam azt, milyen érzés egy szép cici méret…
A második elhatározás pedig több, mint 12 éve, edzővé válásomkor- ugyanis tisztában vagyok azzal, hogy az extrém mennyiségű sport, amit imádok, nem használ a zsírszöveteknek, így a női mellnek sem. Előbb utóbb nagyon elfogy. Sosem volt nagy méretű mellem, és a szálkásításokkal csak fogyott.
Nem vagyok hajlandó a sportot és a szálkásabb, izmosabb testet feladni, így marad a mellnagyobbító műtét. (És itt nem a heti 2- 3szori szabadidősportról beszélek.)
Sportolóként úgy vélem, még jobban át kell gondolni, milyen típusú mell implantátumot választok, hiszen az intenzív sport és a szálkásító diéták fogyásai intenzív igénybevételnek teszik ki a mell területét is. Hosszas utána nézegetés, kutatás eredményeként kötöttem ki a Silimed cég termékénél. Itt láttam azt, hogy sportolók számára is ajánlják és élethosszig tartó garanciát mernek vállalni az általuk gyártott mellimplantátumra, aminek teljesen egyedi textúrája miatt nagyon minimális bármilyen szövődmény kialakulása az előírt szabályok betartásával.
Ez az elhatározás is már majdnem két éve született meg, akkor szerződtem az implantátum gyártójával, de sajnos az akkor kijelölt két műtéti időpontot is el kellett halasztanom egymás után.
Az orvos, dr Lóderer Zoltán plasztikai sebész által kiválasztott méretű implantátum a nevemre legyártásra került időközben, még az első műtéti időpontra, és a Silimed cég ingyen tárolta a részemre a műtét mostani időpontjáig. Azt gondolom, ez is elég egyedi és emberséges hozzáállás a Silimed részéről.
A Szent Magdolna kórház várakozáson felüli ellátást adott, ami megkönnyítette a műtét utáni lábadozást. A recepcióstól kezdve mindenki, akivel kórházi ellátás során kapcsolatba kerültem, a műtőben is, az osztályon is, mindenki kivétel nélkül nagyon kedves, empatikus hozzáállású ember volt. Az én diétám sosem egyszerű. Glutén mentesen és hozzáadott cukor mentesen is táplálkozom, de kukoricát és burgonyát sem eszem. Így a műtét után szokásos keksz és burgonyapüré nekem nem volt jó. Annyira kedvesek voltak a nővérek, mindenáron igyekeztek ezt megoldani, hogy tudjak mit enni. Többféle alternatívával kínáltak, pedig a műtét után igazán éhes sem voltam, egyáltalán. Nagyon érezhető volt a törődésük, és hogy vigyáznak mindenkire, igyekeznek figyelni mindenkire. Nagyszerűen sikerült az egészségügyi személyzet összeválogatása, le a kalappal előttük! Sokat hozzá tudnak tenni a páciensek állapotának javításához ezzel a kedves hozzá állással. Örülök, hogy ebben a kórházban került sor a műtétre, az biztos, hogy csak ajánlani tudom a kórházat mindenkinek!
Túl a műtéten várom a felépülést és már most boldog vagyok a kapott végeredménytől.
1 hét után:
Egy hete túl vagyok a műtéten- egy hete kényszerpihenőn
Sosem voltam még műtve. Új a tapasztalat.
Napról napra jobb. Bár nekem, aki egy zsizsegő örökmozgó, nagy energiájú ember ez az egy hét egy hatalmas változás. Nagyon le kellett lassítani, fékezni magamat és megélni , hogy van több egyszerű , mindennapi tevekénység, amit most nem tudok(nem szabad!) kivitelezni. Vigyázni kell minden kézmozdulatra, a mellizmot ne terheljem vele- na ezt lehetetlen kb… bármiben, bármire mozdul a kezem, azonnal bekapcsol kb.
Figyelni kell nagyon minden tevekénység közben magamra, hogyan mennyire érzem, és megállítani a mozdulatot, ha az túlságosan megfeszítené. Lassú, átgondolt és folyamatosan monitorozott mozdulatok…. amik egyébként gondolkodás nélkül mennének. Fogmosás, villanykapcsolás, reggeli készítés, mosogatás, ablaknyitás, ….
Kéz emelése váll fölé tilos…ahha…villanykapcsolók hol is vannak általában? Ablak kilincsek? Polcok?
Mindent ki kell logisztikázni, hogyan is tegyem kéz emelése és cipekedés nélkül (cipekedni is tilos) Lábbal széket odaterelve rugdosva lökdösve fellépve rá már kézemelés nélkül megoldható néhány ilyen magaslati dolog. De néhányat meg egyszerűen ki kell hagyni, elengedni a dolgot és kész…
Fésülködéshez mit is csinálunk általában? Emeljük a kezet. Feladat: kéz váll fölé emelése nélkül fésülködniNem egyszerű – ezt elárulom.
Pulcsit felrántani? Álom… egyelőre.
Arra viszont iszonyú hasznos ez az időszak, hogy az egészség, fittség még jobban felértékelődött számomra. Mások segítségére rászorulva lenni hétköznapi tevekénységekben csak pár hét időtartamban is borzasztó… még így is, hogy tudom, ez egy önként vállalt műtéti beavatkozás volt.
Én már fixen tudom, hogy mindent megteszek annak érdekében, hogy a fitt testet őrizzem öreg csaj koromra is. Nem mellesleg a jobb külső meg vele jár. Ami számomra szintén fontos, nem akarok álszerény lenni. Aktív önálló életre vágyok egy csinos, fitt testben.
2 hét után:
Pontosan kettő hete már a műtét előkészületei folytak a Szent Magdolna kórházban.
Meglepődve tapasztaltam akkor, hogy mennyire nincs bennem stressz, szorongás, félelem- semmi negatív érzés.
Nagyon picit tartottam ugyan az altatástól, mert sosem voltam még altatva – és sok negatív élményt hallottam főleg az ébredésről és az utána következő pár órától.
Illetve egy pici para azzal kapcsolatban jelentkezett, hogy egyedül hogyan boldogulok a napi teendőkkel a tilalmak betartása mellett az első napokban, vajon teljesen rá leszek utalva valaki segítségére?
Ilyen tapasztalatot is hallottam ezen műtét kapcsán. Egy bő hét a nagyon kritikus időszak állítólag…
Na majd kiderül – gondoltam…!
Abszolút feldobottan vártam a műtétet, hiszen alapos átgondolás, megfontolás, utána nézés, kutatás előzte meg a két évvel ezelőtt megszületett döntésemet.
Most, 2 hét elteltével arról tudok beszámolni, hogy nagyszerűen vagyok.
Az altatás sem volt egy nagy dolog, a fájdalom könnyen kezelhető volt, egyszerű fájdalomcsillapító tablettával kordában tartható. Csak az első napokban volt erre is szükség, 3 napig. Egyszer sem éreztem azt, hogy kibírhatatlan fájdalommal járna.
Egy jelző eszköz volt, és jelenleg is az a fájdalom- abba kell hagyni egyelőre a mozdulatot, ami fájdalommal jár a műtéti területen. Nagyon jó kis önmegfigyelést igénylő időszak ez a pár hét. Ja és nagyon minimális segítségre van szükségem 1.naptól kezdve- a nehezebb, súlyosabb dolgok tekintetében. A napi teendőimet megoldom egyedül.
Napról napra minden mozdulat könnyebb, egyre kevésbé érzem a mellizom megfeszülését a kézmozdulatok közben. A feszülés, ami amúgy a fájdalomtól kellemetlenebb, kezd már lassanként oldódni.
Kétségnek még csak az árnyéka sem jelentkezett bennem az eltelt 2 hét nehézségei alatt sem arról, hogy iszonyatosan nagy öröm számomra, hogy belevágtam.
Sosem voltam lelki beteg a melleim miatt, egyszerűen szerettem volna nagyobb melleket, mert egyrészt sosem volt nagy, másrészt viszont az intenzív sport és állandó diéták következtében meg egyre kisebb lett. Nem akarok álszent lenni, felvállalom, hogy számomra fontos a külső. Fontos a nekem tetsző kép. Épp ezért én örülök a mai kor vívmányainak, amiket elérhetünk már könnyedén a szépség fokozása, fenntartása érdekében.
A műtét után elégedett vagyok már most az eredménnyel. Természetes formát akartam, teltebbet, és az eredmény pont ez. Nagyon szép, szép, szexi dekoltázzsal, és sokkal teltebb, de természetes maradt mégis a forma. Nagyon örülök neki, hogy a műtét mellett döntöttem!
ELŐTTE |
UTÁNA |
