Vérpezsdítő táncok, zavarba ejtően erotikus csípőrázások, falatnyi bikinikből kibuggyanó női testrészek sokadalma, mi más jutna az eszünkbe, mint a riói karnevál. A férfiak csodálattal, a nők leginkább irigykedve nézik a tökéletes idomokat, a nőiesség ikonjait. Nem is gondolnák pedig, hogy itt sem minden eredeti. Rio de Janeiro a plasztikai sebészet fellegvára, a gyönyörű női mellek, gömbölyű domborulatok bizony leginkább az orvosok ügyességét dicsérik.
Minden idők látogatási rekordját megdöntötte az idei riói karnevál, több százezer résztvevő és leginkább bámészkodó gyűlt össze a világ leghíresebb, talán legszínesebb kavalkádján. A négy napos, vad ünnepség sorozat most is 40 nappal Húsvét előtt.
Hivatalosan szombaton kezdődött és Torkos Csütörtökön ért véget. Több ezren öltöztek jelmezbe, és a szamba iskolák több mint száz díszletet is felvonultattak. Jelmezekben, vagy a nélkül hajnalig táncoltak az utcákon a táncosok és a táncosnők. A legnagyobb sikert egyébként az angol keresztes lovagok, és a londoni Buckingham palotát megformáló óriás díszlet aratta. A királyi testőrség tagjainak jelmezébe pedig táncosnők bújtak.
A riói karnevált több százezren nézték a helyszínen, köztük Madonna és Jennifer Lopez is.
Az élő tévéközvetítést pedig több mint száz millióan látták a világon.
A déli félteke legforróbb hónapjában, ezekben a napokban különösen izzott a levegő, rió utcáin valósággal hömpölygött a fülledt erotika, az ország legjobb táncosai ejtették csábító táncukkal bűvöletbe a közönséget, idén pedig egy magyar kocsi is bekapcsolódott a zenei forgatagba: magyar zászlókkal és magyaros ruhákban igyekeztek felvenni a ritmust a profi karneválozókkal.
Ami a Brazíliába látogató turistáknak hatalmas show, színes, egzotikus forgatag, az a brazilok számára nagybetűs ünnep. Minden város, minden település megtartja a maga karneválját, s mindegyik más jelleggel. Ami viszont a többnapos ámulatból, zenei önkívületből mégis a legtöbbeket elkápráztat, azok az idomok, amik messze földön valóságos védjegyei a karneválnak, de talán, magának az országnak is. Az azonban már alig-alig köztudott, hogy a varázslatos formák többsége nem a természet csodája, sokkal inkább az ugyancsak profi plasztikai sebészek remekműve. És nemcsak az épphogy takaró ékszerekkel díszített melleket köszönhetik nekik, hanem ma már fenékimplantátumok is segítik a tökéletes hatást.
Ma már. A brazíliai karnevált ugyanis már akkor is tartottak, amikor a plasztikai sebészetnek még nyoma sem volt. A részben portugál, részben pedig afrikai eredetű fesztivál mai formája ugyanis Rio de Janeiróban született 1855-ben, amikor a Karneválok Barátai Kongresszusa elnevezésű csoport zenés-kosztümös felvonulást szervezett a város utcáin. Azóta több mint másfél évszázad telt el, sok minden megváltozott, de a rituálé, a hagyományok tovább öröklődtek.
Az ünnep hivatalos kezdetét az jelenti, amikor Rio de Janeiro polgármestere átadja a város kulcsát a karnevál választott királyának. Ettől kezdve a vidámság az úr mindenütt. Már az első napon megrendezik a nyilvános, jelmezes utcabálokat, ahol a nagy hőség miatt ajánlatos minél lengébb jelmezben megjelenni. A karnevál igazi csúcspontja azonban a második nap estéje, ekkor kezdődik ugyanis a szamba iskolák felvonulása.
A városban mintegy hetven szamba iskola működik, ezeket szigorú hierarchia alapján hat versengő osztályba sorolják. A három alacsonyabb minősítésű csoportba tartozó iskolák az utcán parádéznak, ezeket bárki láthatja, sőt csatlakozhat a menethez. A parádé egyben verseny is, ahol zsűri figyeli és pontozza az iskolákat, az eredményhirdetésre és a győztesek felvonulására a karnevál után, már a böjt idején kerül sor. A forró hangulatú mulatságok, az utcai és egyéb bálok a karnevál minden napján folytnak egészen hamvazószerda reggeléig – ez a nap azonban már a kijózanodásé.
A karnevál jelenlegi formájában 1928 óta rendezik meg. Az első Riói karnevált, amelyet feljegyeztek, 1723-ban tartották a portugál bevándorlók. Az emberek három napon keresztül maszkokban rohangáltak az utcákon. Az Azori-, a Madeira- és a Zöldfoki-szigetekről érkezett portugál gyarmatosítók aligha láthatták előre, amikor először tartottak karnevált Rióban, hogy ünnepük majd három évszázaddal később globális kisugárzású, allegorikus eseménnyé növi ki magát. Kezdetben a portugálok ünnepe kimerült abban, hogy az akkori hagyományoknak megfelelően álruhát, vagy legalábbis álarcot öltöttek, s aztán megöntözték egymást vízzel egymásra, és vízzel, sárral, liszttel és hasonlókkal árasztották el egymást.
Rio első jelmezbálját 1840-ben szervezték, és a jelmezbál nemsokára átvette a csintalan szórakozás helyét. Nagyjából egy évtized múlva már lovak által vontatott kocsikon vonultak fel a zenekarok, és 1855-ben már lélegzetelállító jelmezekben vonultak fel a karneválon a gazdagabbak. A munkásosztályba tartozók 1872-ig még csak meg sem pillanthatták a jelmezbe öltözött gazdagokat, ebben az évben azonban már ők is beöltözhettek, és részt vehettek a felvonuláson.
Ezután elkezdték megrendezni a táncversenyeket, a szamba iskolák versenyét pedig 1928 óta tartják meg – ez a mai karneválok legfőbb látványossága. A szamba zene mégis csak 1917-ben lett a karnevál aláfestő muzsikája. Minden idők leghíresebb karneválja, annak ellenére, hogy a karneválok őshazája Itália. Portugál őse az Entrudo. Ennek résztvevői eredetileg szagos vízzel (vö.: kölni víz), vizes porral, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást nagy vigadozás közepette. 1855-ben létrehozták a “fiatalok karneváli baráti társaságát”. ők zeneszóval, színes kosztümökbe öltözött résztvevőkkel szervezett felvonulásokat a “cidade maravilhosát” csinálták meg. Lényegében ma is ezek a társaságok rendezik a karneválokat egész éven át.
